Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. szeptember 20.

A nyárádmenti Jobbágytelkéről kiváló tánccsoportja fellépései nyomán hallani. A Székelyhodoshoz tartozó ezerlelkes színtiszta magyar faluban, Jobbágytelkén soha nem alakult kollektív gazdaság, a földeket nem kellett visszaadni, itt még működik az egészséges faluközösség, az eltávozottak gyakrabban térnek haza. Az idei búcsún második világháborús emlékművet és millecentenáriumi keresztet is avattak. /Székedi Ferenc: Kis falu nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1999. november 11.

Nov. 11-én - hosszas betegség után - 60 éves korában elhunyt dr. Székely József tanár, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója. 1939. április 25-én született, a Maros megyei Jobbágytelkén. Kolozsváron 1964-ben tanári oklevelet szerzett, biológus lett. Tizenegy évig dolgozott Craiován, az agronómiai intézetben, elnyerte a biológiai tudományok doktora címet. 1975-ben fia első osztályba készült. A székely tanár ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke anyanyelven tanuljon. Megpályázta Szatmárnémetiben a biológia tanári állást. 1989 után kezdeményezte és megszervezte, hogy a magyar nyelvű osztályok testületileg átvonuljanak a magyar tanítási nyelvű 5-ös számú Ipari Líceumba, a későbbi Kölcsey Ferenc Kollégiumba. Dr. Székely József tudományos karrierjét áldozta fel az oktató-nevelő munkáért. Hivatásszeretete szinte utolsó leheletéig a katedrán tartotta. Élete egyik legnagyobb elismerésének tekintette azt, hogy kölcseys pályafutása elején a diákok év végi közakarata a legszeretettebb tanár címmel fejezte ki rajongását iránta. Mélyen hívő ember volt, akit mindenkor a jézusi szeretet töltött el és vezérelt földi útján. /Máriás József: Elhunyt dr. Székely József. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

1995. július 30.

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2000. szeptember 4.

Szept. 3-án kezdődött az XVIII. országos folklórfesztivál Marosvásárhelyen. Csaknem 20 vegyes tánckar lépett fel népviseletben. Idecspataka, Mezőméhes, Vajdaszentivány, Copa, Jobbágytelke, Vatava, Marosvásárhely, Nyárádmagyarós, Magyaró, Kelementelke, Kisfülpös és Erdőszakál Maros megyéből, Beszterce Naszód megyéből pedig egy Sebis nevű helyiség, Kolozs megyéből Mócs községhez tartozó falu - Chesau -, végül Hargita megyéből Sármás küldte el táncosait, muzsikusait. Sikeresek voltak a szász néptáncot bemutatók, hasonlóan a marosvásárhelyi cigányegyütteshez. /Járay Fekete Katalin: XVIII. Hagyományőrző Néptáncfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2001. július 16.

Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2002. július 9.

Júl. 7-én megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. Mintegy százhúsz, Európa különböző szegletéből összesereglett külföldi vett részt a megnyitó ünnepségen. A táborban nyárádmenti, mezőkölpényi táncokat tanítanak. A tábor műsorában Bálint Zsigmond fotókiállítása, a Kiss Emőke és Papp Emese által irányított kézművesműhely, néprajzi előadások, lovaglás, szekeres kirándulás és videovetítések is helyet kaptak. Sebestyén Mihály történész a hagyomány és a korszerűség közötti kapcsolatról tartott előadást. /Antal Erika: Hagyomány és korszerűség. Megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

1997. szeptember 7.

Szept. 7-én emlékeztek Jobbágytelkén a helyi iskola fennállásának 140. évfordulójára. Az ünnepség alkalmából két emléktáblát helyeztek el az iskola falán.. Az egyiket gróf Mailáth Gusztáv Károly volt erdélyi püspök /1897-1937/, egyben az iskola mecénása, a másikat Petre Kálmán /1887-1927/ tanár, költő és közíró emlékére. A helyszínen meg lehetett vásárolni a Bekecsalja lapot. Az ünnepségre eljött komáromi iskola tanulóinak néptáncosai felléptek, őket követte a jól ismert jobbágytelki együttes. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2003. július 10.

Júl. 6. és 13. között immár ötödik alkalommal rendezik meg a Maros megyei Jobbágytelkén a Nemzetközi Néptánctábort. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány szervezésében zajló rendezvény tulajdonképpen nyitótábora annak a két hónapig tartó idénynek, amikor Erdély-szerte több helyszínen, több száz résztvevővel, szervezett formában találkozhatnak a néptánckedvelők.A szállás, mint minden évben, most is több módon oldható meg: önállóan sátorban, az erre a célra kijelölt helyen vagy a helyi általános iskola termeiben. A rendezvénysorozat nagyszerű alkalom az ismerkedésre, az értelmes szórakozásra, kikapcsolódásra. /Antal Erika: Pezseg az élet Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

2005. augusztus 11.

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2006. július 14.

Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2007. július 16.

Július 13-án kezdődtek a Nyárádremetei Napok a helyi Nyulas Ferenc Egyesület szervezésében, mondta el Major Tünde, az egyesület elnöke. Másnap a jobbágytelki, marosmagyarói és nyárádselyei tánccsoportok vonultak fel a falu főutcáján. A műsor a nyárádremetei Katona Renáta népdal-előadásával kezdődött. Voltak vetélkedők, végül az LKL együttes koncertjével zárultak a IV. Nyárádremetei Napok. /(kilyén): IV. Nyárádremetei Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2008. július 14.

Július 13-án este megkezdődött a tizedik jubileumi marosszéki népzene és néptánctábor Jobbágytelkén. Az idén a korábbi évekhez képest népesebb részvételre számítanak. A Folk Center Alapítvány által szervezett táborban az idén péterlaki, majd jobbágytelki táncot tanítanak. /Megnyílt a jobbágytelki néptánctábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2008. október 15.

Balla Antal élete és neve egybeforrt faluja, Jobbágytelke nevével, sorsával. Bartók Béla a század elején többször is megfordult a faluban, s 1914-ben 40 népdalt vett fonográfra. Évtizedek óta működik Jobbágytelke népi együttese. Az együttesnek Balla Antallal szerencséje volt. Balla Antal /sz. Jobbágytelke, 1926. jún. 15./ meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. Neki köszönhető, hogy a falu elkerülte a kollektivizálást annak idején. A budapesti Stoller Antal szorgalmazására falumúzeumot létesítettek Jobbágytelkén, és az avatási ünnepséget egybekötötték a 80 éves Balla Antal köszöntésével, 2006. június 18-án falunap keretében megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Balla Antal 2008. március 30-án, 82 éves korában hunyt el. Az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében október 19-én nyílik a Balla Antal emléke előtt tisztelgő fotókiállítás. /B. D. : Fotótárlat. Balla Antal emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2008. október 23.

Két székelyföldi művész, a kézdivásárhelyi Nagy Lajos és a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila munkáiból nyílik tárlat a nagyváradi FotoArt Galériában. A portrékat, tájképeket, akt- és szociofotókat bemutató tárlatot a megnyitón Tóth István, a váradi Tavirózsa Fotóklub elnöke méltatja. Kolozsváron október 23-án nyílik kiállítás Szentes Zágon fiatal fotóművész képeiből a Bulgakov kávéházban. Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében még látogatható Virág György budapesti fotográfus több száz felvételből válogatott tárlata, amely néhai Balla Antal jobbágytelki népművelőt mutatja be. /Értékes fotók láthatók országszerte. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2009. június 16.

Június 21-én ünnepélyes keretek között megnyílik Jobbágytelkén a Balla Antal Tájház. Balla Antal /Jobbágytelke, 1926. jún. 15. - Jobbágytelke, 2008. márc. 30./ tehetségének köszönhetően meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. 2006. június 18-án megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Fő szorgalmazója és szervezője Stoller Antal magyarországi néptánc-koreográfus, táncfolklorista. A Jobbágytelki Kulturális Egyesületet 2008. február 22-én vették nyilvántartásba, az egyesület székhelye a tájház. Az állandó kiállításon az érdeklődők megtekinthetik a tájház DVD- gyűjteményét is. A tájházban a környék kulturális örökségét képező eredeti népművészeti tárgyakat és eszközöket állítják ki. A tájházavatón fellép majd a budapesti Honvéd Együttes is. /(bölöni): Jobbágytelki tájházavató. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

2009. június 22.

Június 21-én, vasárnap avatták Jobbágytelkén a Balla Antal Tájházat. Kevés település dicsekedhet olyan emberrel, akit a közelmúltból emel ki a nép, megtisztelve emlékezetét. Balla Antal után nem maradt közvetlen leszármazott, élete és hivatása: drága faluja és a jobbágytelki népi együttes volt. A tájház létrejötte a Jobbágytelki Kulturális Egyesület tevékenységének köszönhető. A Házban archívum és digitális audiovizuális gyűjtemény látható, amely a Balla Antalról és a Jobbágytelki Néptáncegyüttesről készült felvételeket, dokumentumokat tartalmazza. Sokan könnyezve hallgatták ismét az Anti bá’ – néhai Balla Antal –életes férfihangját. És tapssal fogadták az általa színpadra álmodott jobbágytelki táncokat. /Bölöni Domokos: In memoriam Balla Antal. A Jegyző úr táncoló emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2009. július 20.

Július 19-én, vasárnap zárt a XI. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor. A Folk Center Alapítvány szervezte Jobbágytelkén, ahol családias, erdélyi hangulat várta az odaérkezőket. Nyárádmagyarósi, jobbágytelki, más nyárádmenti táncokat tanulhattak naponta haladók és kezdők. Táncház és folkkocsma minden este, felléptek hagyományőrző együttesek, adatközlő zenészek, táncosok és énekesek. Néprajzi előadásokat tartott Barabás László, Szabó György, Márton Béla és Márton Levente. Több mint kétszázan jöttek el az idei táborba, hatvan százalékuk erdélyi, harminc százalékban magyarországiak, a többiek a Vajdaságból, Belgiumból, Spanyolországból, Amerikából érkeztek. /Bölöni Domokos: Néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998